Világvége a régi. Újságíró a múlté. Más idők jönnek.

2013. május 10., péntek

Mikor még egészen biztosan hittem (hallgatván az orvosokra), hogy kislány lakik a pocakban, szépen alaposan megterveztem a szobát. Pontosabban a két leányzó szobáját, merthogy közöset kapnak - egy közös újat. Kiválogattam a megvásárolandó ruhadarabokat, cumikat és üvegeket - egyedül pelenka- és tápszerügyben kellett volna még nyomoznom (mert hát az ember készüljön fel mindenre, ne szombat éjszaka derüljön ki, hogy még éhes lenne...), és kész is. Sorakoztak a könyvjelzők a megrendelendő textileknél, a tapétánál, a festéknél.... Elkészültek nagyon helyes kis horgolmányok egy pihe-puha középszőnyegre - hogy a talpacskája senkinek se fázzon (nekem se), és, hogy színesítse még a gyerekbirodalmat. Láttam magam előtt a függönyt, az ágyneműt, a......

Aztán a múlt heti 'nem tudom megmondani, mert rosszul fekszik'-kijelentéssel mindez szertefoszlott. Mert hogyan is készülhetnék egy bűvös-bájos-pasztellszínes lányvilágra, mikor akár kisfiú is érkezhet közénk jövő hónapban....

A varrogatástól elment a kedvem, a festéstől is - talán még a kiságy átpingálására ráveszem magam, mert azt egyébként is fehérre terveztem....de hogy a többivel hogyan tovább.....

Idestova nyolc napja küzdök a gondolattal, hogy valahogyan azért mégiscsak kellene egy kuckó, ami elég lányos és felnőttes Málnámnak, illetőleg elég univerzális és az érkezés utáni első néhány napban személyre szabható a kisebbnek is. 

Végül a Tesco tette fel a pontot az i-re: a szerdai vásárolgatás során betértem a ruharészlegre is (Lánykának mindig nézek valamit, gondoltam, béküljünk az uniszex ruházat gondolatával is, mégiscsak muszáj lesz választani egy-két holmit), és megláttam azokat az apró, tenyerembe is férő ruhácskákat. Mint minden egyes alkalommal ilyenkor, most is az volt az első gondolatom, hogy 'basszus, akarok egy gyereket' - a következő meg, hogy 'hát nekem lesz is'....

Így aztán most okosítom magam - tervezek-ötletelek megint, mert telik az idő, és a nullánál tartok még mindig.... De legalább a porszívózásig eljutottam..

5 megjegyzés:

  1. Minden tiszteletem az egészségügyben dolgozó "rabszolgáknak" akik teszik a dolgukat, na de én lehet hogy helyben megrángattam volna azt az ultrahangos, felelősséget nem vállaló egyedet, mi az hogy a mai világban ennyire az "állapot" végén rosszul feksziknemmondommeg???? erre inkább nem mondok semmit. kéne arra felé lenni valahol egy miniklinika ahol van uh. már nem a régi világban élünk, hogy baj lenne belőle,. én szerintem elmennék.... na megint sokat járt a szám...

    VálaszTörlés
  2. Hát, nem most először volt szerencsém ehhez az orvoshoz (nagyon remélem, hogy többet nem lesz, bár magamból kiindulva, tuti őt kapom meg szülésnél is - nem azzal van a legnagyobb problémám, hogy nem tudta/akarta megmondani a nemét, hanem a hozzáállásával, a stílussal, meg a hangnemmel, amit időnként megüt)... egyébként nagyon vacak itt a rendszer, mert hiába választod ki, hogy kihez mennél szívesen rendelésre, csak aznap reggel derül ki, hogy ki fog ráérni a kismamákkal bíbelődni. Az egyetlen nagyon kedves, és számomra hozzáértőnek tűnő (nem csak a babával, de a mamával is foglalkozó) doktorbácsit idén még nem sikerült kifognom, magánrendelést pedig nem vállal. Szemben az emlegetett kollégával, aki jó pénzért lehet, látta volna a látnivalót...

    VálaszTörlés
  3. És valóban olyan nagy baj, hogy nem lehet tudni a nemét? Szerintem ez nem az ... egészséges, jól fejlődik, ez a fontos ... hogy milyen színű a szoba, meg a kiegészítők? Ugyan! Ma már a lányok is hordanak kéket és zöldet és felnőtt férfiak is pirosat, akár rózsaszínt ... és nincs baj a nemi hovatartozásukkal sem ... Ilyenkor talán a semleges színek a legjobbak, azokat később lehet "nemesíteni" ...

    VálaszTörlés
  4. mostanra már megbékéltem vele, csak nagyon vágytam már rá, hogy a nevén nevezhessem, ne csak kicsi legyen, meg apró, meg erszénylakó és hasonlók. A jellemében egészen biztos vagyok, ismerem a napirendjét, tudom, nagyjából mire számíthatok, ha megszületik - szerettem volna egy mindezt egy kisfiúhoz vagy kislányhoz társítani. Elvégre nyolc hónapja beszélgetek hozzá...

    VálaszTörlés
  5. Most megint van egy kis titok az életedben. Pihenj sokat aggodalmaskodás helyett.

    VálaszTörlés