Nagy volt az öröm, hogy 'csengetett' a postás, a dobozon pedig az ő neve állt. Nagybetűkkel. Nézte, forgatta, bontotta - inkább tépte... 

Időről - időre meg szokott lepni valamivel. És persze nem csak az ajándéknak örülök, hanem még inkább a gesztusnak, hogy eszébe jutottunk. Hogy gondolt ránk. Hogy így ismeretlenül is felköszönti Málnámat a névnapján. És, hogy nem feledkezik meg arról, hogy ennek az apró kislánynak bizony még fontos a húsvét.

Anditól jött a csomag, benne ezer kinccsel - Málnus azt sem tudta, melyikkel kezdje. Mindent ki kellett próbálni, megnézni, elolvasni, na meg persze megkóstolni...

Elsőként a tojás került sorra - hogy őszinte legyek, ilyet még nem is láttam felénk: egy rózsaszínnel alapozott tojáson egy nagyon szép virág, mellette gyermekkézbe illő ecset és vízfesték - na ná, hogy rögtön ki kellett festeni....

Aztán előkerültek a csomagból a csokik (hm-hm.... bevallom, hogy apa lenyúlta az egészmogyorós Tibit, mindjárt mondta, hogy ilyet vehetnék én is, mert nagyon finom..) - és persze, tudtam én, hogy csupaszív lányom van, de azért mégis meglepődtem, mikor egyszercsak a kezembe csúsztatott nekem is egyet a Kinderből....

A csajos csillámos ceruzákhoz mindjárt kifestőt kellett nyomtatnom: szigorúan unikornist, és kivételesen nagy becsben tartja őket, mert máskor egy nap alatt szőrén - szálán eltűnnek.... 

Aztán lapult még a csomagolásban egy számolós könyv: csudajó találmány, mert annyira szép és gazdag képei vannak, hogy minden egyes nézegetésnél találtunk benne valami újdonságot - hol egy kisegeret, hol egy piros traktort.... És elhihetitek, ha mondom, hogy eddig legalább hússzor meg kellett nézni, és számolni, és be nem áll a szája....csak sorolja, hogy mennyi minden..... Nekem külön tetszik, hogy keménylapos könyv - nem csak, mert tartósabb, hanem, mert annyira olyan érzés, mint anno gyerekkoromban....

Andi mindazonáltal sokat dolgozott ám Lányka kedvéért, míg elkészítette neki ezt a farmertáskát - én biztos órákat ültem volna felette, mire kitalálom, hogyan legyen benne bélés.... Mindenféle szempontból pont méret: nem csak a gyermeknek, de az édességnek is - aminek azóta hűlt helye.... majd a húsvéti tojásokat belegyűjtjük.

Szóval, ezer hála, Andi - nagy örömet okoztál a lányomnak.....én meg az ilyesmit nem szoktam elfelejteni...