Világvége a régi. Újságíró a múlté. Más idők jönnek.

2013. január 5., szombat

           Nem, nem lustálkodtam el eddig az időt - ezerrel pörögnek a tekervények, jönnek az újító gondolatok, az ötletek, a tervek kettőezer-tizenháromra is. A kezeim is nekiindultak olykor - horgoltam, jó sokat (majd mutatom, mi céllal), elhatározásommal ellenben szappanok is készültek. Rozim csodálkozott is nagyon, mikor hét közepén jelentem meg fejés címszóval (neki is pihenőidő van, szigorúan hetente egyszer követelem tőle a tejet) - öt percnyi fogócskázás után a kifutóban mégiscsak hagyta magát. Muszáj volt neki: ekcémás bőrű kisgyerekeket akkor sem várakoztatunk, ha piros hó esik az égből - a szabadság meg pláne nem lehet kifogás.

A szilveszteri tűzijátékot leginkább csak hallgattuk a férfival - nem volt erőnk felülni az ágyban, pedig konkrétan ennyit kellett volna megtennünk. A pezsgőzés is elmaradt éjfélkor - és bár nem vagyok nagy alkoholbarát, valami finom gyümölcsös bólé határozottan jólesett volna. Na, majd két év múlva.

Fogadalmakat nem, sokkal inkább ígéreteket tettem (leginkább magamnak) - és pontot tettem egy régi vívódásom végére. Erről is, meg még sokminden másról fog szólni az év. Újdonságban nem lesz hiány - hogy is lehetne, mikor az ember lányát folyamatosan szóval tartja egy négyéves?!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése