Világvége a régi. Újságíró a múlté. Más idők jönnek.

2013. január 24., csütörtök


Egyre gyakrabban kapom magam azon, hogy estefelé már elől megy a hasam, utána battyogok én. Jót mosolyogtam rajta, mert korábban egyáltalán nem lógott be a képbe a pocak, most meg határozottan sokat kitakar a látótérből. És akkor még azt nem is említettem, hogy időnként apának kell felhúznia a szőnyegről kirakózás után...

Lányka is sokat nőtt már megint: igen, centiben mérve is. Reggel kiadja magának a 'pakolj össze'-utasítást, szépen puccba vágja a szobáját még ovi előtt. Meg is dícsértük alaposan. Külön öröm, hogy mindig kikapcsolja a tévét, ha már nem nézi, és a villanykapcsolót is előszeretettel nyomkodja, ha nincs szükség világításra. Hát, ilyen nagyok vagyunk már...

Mindezeken túl pedig kidugta a buksiját a jácint, a harang- és a csillagvirág is.... csak remélni tudom, hogy nem túl korán... 

Szóval telik az idő - és egyre több mindent kellene belesűríteni a napokba, hogy egyszer majd azt mondhassam: mindennel végeztem. Nem mostanában lesz....

4 megjegyzés:

  1. ez aranyos volt:) mikorra várjuk a trónörököst?

    VálaszTörlés
  2. 2. már ha nem titok?és, hogy milyen nemű lesz azt is meg lehet sejteni?

    VálaszTörlés
  3. Hú, Andi... még sokára... időpontokkal el vagyok látva, még nem sikerült két orvosnak egyformát mondania, de az biztos, hogy június végén elő kell jönnie.... (ez a nagy pocak egyébként érdekes, mert egy dekát sem híztam még, de már most hatalmas.... bele se merek gondolni, hogy boldogulok majd nyáron...) Még nem tudjuk, fiút várunk vagy kislányt - elvileg napok kérdése és mehetünk ultrahangra kideríteni:) én is nagyon kíváncsi vagyok... mindenképp tudósítok róla..

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tényleg nagyon kedves beszámoló!

      Törlés