..hogy eredetileg, míg mások a nagy karácsonyi hajrában akciókat hirdetnek, meg csodákat gyártanak, addig én novemberben szabadságra küldöm a boltot (igen, azt is!) - és legközelebb már csak a tavaszi virágos - gyümölcsös - illatos portékákkal jelentkezem. Jól kipihenve az ezévi fáradalmakat, feltöltődve energiával és ötletekkel.
Most meg úgy van, hogy még egy nap megállásom sem volt. Mert ugye a visszatérő vásárlónak nem mondunk nemet. Meg az új megrendelőnek sem, különben hogy lesz belőle visszatérő?! És akkor már a házhozjövőket is kiszolgáljuk. Így nem is tudom hány szappannál tartok az állítólagos szabadságom óta, de keddre várják a következő százat - nekem meg betelt a számlatömböm. De, ha elfogy a lúg, tényleg szabadság lesz, még a telefont is kikapcsolom! (vagy nem.)
Mert most elgondolkodtam, hogy tulajdonképpen ajándékba még szappantörmelékem sincs, nem hogy szépencsomagolt gyönyörűségem... pedig nekem is lesz karácsony... és a kedves családom már előre jelezte, hogy ilyen meg olyan de jó lenne a fa alá...
Mindeközben a lányok etetését a férfi vette át, és én csak akkor kaptam észbe, hogy háromszoros adagot szór nekik a magból, mikor közölte, hogy üres a zsák. Ellenben a porciócsökkentést rosszul viselték - főleg Gizi, akinek egész nap be sem áll a szája, csak sír a betevő falatért. Az éhenkórász. Most már persze lusta legelni.
Ennyi szappanka talál gazdára! Nagy titkok tudója vagy!
VálaszTörlésRengeteg - szerencsére. Igyekszem nem belefásulni :) mert az élvezet, meg az alkothatnék elégé háttérbe szorult mostanában. Próbálok minden kívánságnak eleget tenni.
VálaszTörlés